Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Bibliai régészet képes leírás - Régészet - archeológia.tlap.hu
részletek »

Bibliai régészet - Régészet - archeológia.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: regeszet.tlap.hu » Bibliai régészet
Keresés
Találatok száma - 14 db
A bibliai régészet jelentősége

A bibliai régészet jelentősége

Az emberek a régészettől szenzációt várnak, a média általában akkor figyel fel valamire, amikor úgynevezett szenzációs leletről van szó - hangsúlyozta Grüll Tibor ókortörténész, író, a Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék, egyetemi docense, aki szombati előadásában a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a bibliai régészet jelentőségét mutatja be...

A bibliai régészet története

A bibliai régészet története

A 16-17. században növekvő érdeklődés indul meg Palesztina természetföldrajza iránt (Carsten Niebuhr és Friedrich Hasselquist), amely társult egyfajta antikvárius jellegű gyűjtőmunkával társult: az angol Richard Pococke (1738), vagy a francia François Volney (1783-85) először gyűjtenek tárgyi emlékeket (feliratok, cserepek). A 18. század végén jelennek meg a szkeptikus zarándokok, akik már nem érik be a templomok meglátogatásával, ők az igazi szent helyeket akarják megtalálni. Egyre többen tanulnak meg közülük keleti nyelveket, és kezd kialakulni a bibliai földrajz tudományága. (Edward Robinson és Eli Smith misszionárius utazásai 1838-ban a Sínai-félszigeten és Palesztinában. Ők jönnek rá elsőnek, hogy a héber helynevek az arámin keresztül átmentek az arabba.) Robinson a Szentföld feltárását az elveszett kincs megtalálásához hasonlította: Ez az első kísérlet, hogy felnyissuk a bibliai földrajz és történelem Szentföldön heverő kincsestárát: azokat a kincseket, amelyek korszakok óta felfedezetlenül hevernek, és úgy betemette őket a századok pora és piszka, hogy puszta létezésükről is megfeledkeztek- írta 1841-ben. Robinson 1838 és 1851 között több mint kétszáz, évszázadok óta elfelejtett bibliai helyet azonosított. Albrecht Alt, a neves német hebraista Robinson első útjának centenáriumán kijelentette: Robinson lábnyomai örökre eltemették nemzedékek tévedéseit.

A bibliai régészet XX. század eleji feltárásai

A bibliai régészet XX. század eleji feltárásai

A keresztények évszázadokig hittek a Szentírás ihletettségében. Teológusok vitatkoztak Krisztus természetéről, bizonyos igehelyek jelentéséről, és arról, hogy az Ó- és Újszövetségben Isten által adott parancsolatok érvényesek-e a megváltozott életfeltételek és körülmények között, de sohasem vonták kétségbe ihletettségét vagy igazságát. Ez a Biblia iránti magatartás akkor változott meg, amikor a XVIII. század második felében beköszöntött a racionalizmus. Az ember bizonyítékokat keresett mindenre, amit addig igazságnak fogadott el és nem elégítette ki többé a hit. A megismerés utáni vágy bámulatos felfedezéseket és találmányokat eredményezett. Felderítették Földünk ismeretlen részeit, a közlekedés új lehetőségeit fedezték fel, sok, korábban nem ismert természeti törvényt értettek meg. Ezzel egy időben az emberek érdeklődése a múlt felé fordult: megpróbálták rekonstruálni az ókor történelmét. Az akkori teológusok a korszellemnek megfelelően közelítettek a Bibliai történelemhez: tudni akarták, hogy apáik hite kiállja-e a tudományos eredmények és a logika próbáját. Mivel a Biblia történetei közül csak igen kevés volt alátámasztható ókori dokumentumokkal, a csak a bizonyítékoknak hívő tudósok kételkedni kezdtek a Biblia feljegyzéseinek hitelességében, valódiságában, a bennük leírt eseményeket csupán ókori legendáknak, mítoszoknak, néphitnek tekintették...

Régészet - archeológia magazin hírek
A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét
A haifai egyetem kutatói megfejtették... Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét - jelentette a The Jerusalem Post című újság honlapja. A tudósok hatvan aprócska darabból összerakták, majd megfejtették egy eddig soha nem publikált, titkosírással írt hol-tengeri tekercs szövegét, amely a kumráni közösség sajátos naptárát...
Félmillió éves kőeszközöket tártak fel Izraelben
Félmillió éves kőeszközöket tártak... Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Félmillió évvel ezelőtt készített...
Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő 11,5 ezer éves maradványai
Újraírhatják Amerika benépesedésének... Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában...
Az új felfedezések a Bibliát igazolják

Az új felfedezések a Bibliát igazolják

Krisztus azt mondta a második eljövetelét megelőző eseményekre vonatkozó nagy beszédében: 'Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak' (Mt. 24:35). Ezek a szavak kiállták az évszázadok próbáját. A Bibliakritika fénykorában a századforduló körül a legtöbb tudós élvezettel javítgatta a Biblia szövegét, amit alapjában véve megbízhatatlannak tartott. A Septuaginta [az Ószövetség legrégibb görög fordítása] és más ókori fordítások segítségével, valamint egy kis leleményesség és ügyesség felhasználásával a Biblia szövegét úgy átdolgozták, hogy az eredeti sok esetben felismerhetetlenné vált. Minden teológus fő feladatának tekintette, hogy azonosítsa az Ószövetség könyveinek forrásait és szerzőit. Köztudott, hogy a Bibliakritika nem Mózest tekinti Mózes öt könyve szerzőjének. Tulajdonképpen az az uralkodó nézet, hogy az Ószövetség könyveinek többségét közvetlenül a babiloni fogság előtt, alatt, illetve után írták. A Bibliakritika aranykorában kiadtak olyan Bibliákat, melyekben az egyes Bibliai könyvek különböző szerzőknek tulajdonított szakaszait különböző színekkel jelölték a nyomtatásban. Ilyen ún. 'szivárványos' Bibliák a XIX. század folyamán, valamint a XX. század elején voltak divatban...

Biblia a régészet tükrében

Biblia a régészet tükrében

De milyen lehetett Kapernaum Jézus korában? Mai szemmel nézve minden bizonnyal szegényes, jelentéktelen település, amelynek lakói többnyire halászatból és mezőgazdaságból éltek. A kor viszonyaihoz képest azonban Galilea meglehetősen fejlett területnek számított. A tartomány etnikailag és kulturálisan is tarka képet mutatott - nem hiába nevezték a 'pogányok Galileájának' -, de még zsidó lakóinak nyelvjárása, öltözete és bizonyos vallási szokásai is különböztek az Izrael többi részén élő zsidókétól. A Jézus korabeli Kapernaumra emellett erősen rányomta bélyegét az 'ideiglenesen Júdeában állomásozó' 7. római légió: a kapernaumi zsinagógát is az a centurio építtette, akinek szolgáját Jézus meggyógyította.

Hirdetés
Bibliai régészet blog

Bibliai régészet blog

A galileai Sussitában (Hippos) folyó ásatások tizenegyedik évadján a Haifai Egyetem régészei egy ókori falfreskó nyomaira bukkantak, amely Tükhét, a szerencse/sors görög istennőjét ábrázolta. Az ásatás során egy másik görög istennő, egy Menád csontlapra vésett ábrázolása is előkerült. Arthur Segal professzor nyilatkozata szerint érdekes, hogy a bizánci időszakban, amikor a kereszténység eltörölte a pogány kultuszokat, két istennő-ábrázolás is előkerült egy magánházban, ami egyértelműen a korábbi pogány hitvilág továbbélését mutatja. A Mark Schuler (University of Concordia) vezette ásatásokon egy átriumos házra bukkantak, amelyben a régészek szerint egykor a város egyik vezető tisztviselője lakott...

Ellopták a Holt-tengeri tekercseket?

Ellopták a Holt-tengeri tekercseket?

A Jerusalem Post január elején közölt cikke szerint Jordánia hivatalosan kérelmezte a kanadai hatóságoktól, hogy foglalják le azokat a Holt-tengeri tekercseket, amelyek egy torontói kiállításon szerepeltek. Jordánia azt állította, hogy a qumráni tekercsek néven ismert héber pergamentekercsek tulajdonjoga őt illeti, mivel az izraeliek az úgynevezett Hat Napos Háború idején (1967. június 5-10.) illegálisan jutottak hozzá a ma már kincset érő ókori szövegekhez. A Toronto Globe és Toronto Mail tudósítása szerint Jordánia azt követelte, hogy a tekercstöredékek mindaddig maradjanak Kanadában, amíg a kulturális javak védelmére létrejött Hágai Egyezmény alapján nemzetközi bíróság nem ítélkezik az ügyben...

Megtalálták Dávid király városát

Megtalálták Dávid király városát

Számos izraeli és palesztin kutató tartja hiteltelennek az ószövetségi történeteket, köztük az egykori dávidi birodalom leírását. Egy új eredmény most fordulatot hozhat. Izraeli régészek feltárták Jeruzsálem közelében egy ősi település maradványait, amely szerintük Dávid király bibliai városa lehetett, és amely az első bizonyíték arra, hogy létezhetett ókori zsidó birodalom. Dávid, Izrael második királyának a történetét az Ószövetség ismerteti Sámuel próféta könyveiben...

Megtalálták Nagy Heródes ősi kőfejtőjét

Megtalálták Nagy Heródes ősi kőfejtőjét

Ősi kőfejtőt fedeztek fel az izraeli régészek; meggyőződésük szerint innen származtak azok a kőtömbök, amelyekből 2000 évvel ezelőtt Heródes átépíttette a Második Templomot. Az archeológusok szerint a 100 méter mély kőfejtő egy bányahálózat része volt, ahonnét Heródes idejében a jeruzsálemi építkezéseket látták építőanyaggal. A most felfedezett kőbányában a legnagyobb kőtömbök hossza elérte a 2,7 métert, szélességük és magasságuk pedig 1,8 méter volt. A régészek meggyőződése szerint a kőtömbök mérete arra enged következtetni, hogy a Második Templom kiegészítésére szánták...

Hirdetés
Mózes és a Kivonulás az egyiptológia szemszögéből

Mózes és a Kivonulás az egyiptológia szemszögéből

Rögtön az elején szeretném tisztázni, hogy ezen írásom nem a Biblia cáfolatára, sem a hit alapjának kétségbe vonására készült, csupán a régészet, és a bizonyított történelem szemszögéből foglalkozik Mózessel és a zsidók kivonulásával Egyiptomból. Alapvetően igaz viszont, hogy az egyiptológia, mint tudomány mindig is éles ellentétben állt azon teológus bibliakutatókkal, akik a hit szemszögéből elfogultabban közelítették meg az Ószövetség Egyiptomra vonatkozó részeit. A bibliai idézetek a református Biblia Károli Gáspár-féle fordításából származnak.

Régészet és Biblia

Régészet és Biblia

A régészettudomány megszületése óta kutatók ezrei fordították figyelmüket a Biblia országai felé. Kétkedő és hittel teljes tudósok közös kérdése az volt, vajon a Bibliában leírt események mennyiben tekinthetők igaznak, mennyiben igazolhatók vagy cáfolhatók az egyre bővülő tárgyi leletek tükrében. A nyugati civilizációk bölcsőjeként számon tartott Szent föld a mai napig szinte kiapadhatatlan forrása a Biblia világának. Az előkerült leletek azonban sokszor nem közvetlenül kapcsolódnak a bibliai leírásokhoz, hanem inkább egyfajta háttérismeretet nyújtanak azok jobb megértéséhez. A bibliai régészet fogalma ma már meglehetősen tág határok között mozog. A témában járatlan olvasó könnyen áldozatul eshet két végletnek. Az egyik szélsőség a bibliai régészet fogalmát sem ismeri el tudományos terminológiának, mondván, ilyen nincs is. Hiszen nem került elő Noé bárkája, nincs nyoma a pátriárkáknak, nem ismerjük Mózes vagy József személyét az egyiptomi forrásokban stb. A másik végletet követők túlzó következtetéseket vonnak le egy-egy bizonytalan értékű régészeti leletből, és a Biblia minden szavára, történetére lázas igyekezettel kétségtelen bizonyítékot keresnek és rendszerint találnak is. Mindkét szélsőség káros következményekkel jár...

Régészeti leletek mutatják - a Biblia igaz

Régészeti leletek mutatják - a Biblia igaz

A Szentírást jó ideje hiteles történelmi forrásnak fogadják el a hívő és nem hívő régészek egyaránt. Ezt erősítik az elmúlt századokban előkerült leletek is. Az elmúlt 200 évben az Ószövetség több évezredet felölelő eseményeit bizonyító leletek mellett rengeteg olyan is előkerült, melyek a bibliai kor mindennapjairól szólnak. Az ószövetségi zsidóság hányattatott történetének bibliai bizonyítékai mellett régészeti leletek is alátámasztják, hogy ami az Írásban le van írva, igaz...

Top 20 felfedezés a bibliai régészetben

Top 20 felfedezés a bibliai régészetben

III. Salmanészer fekete obeliszkje Jéhu ábrázolásával Felfedezés helye: Nimrud/Kalhu Felfedező: Sir Henry Layard Lelőhely: British Museum, London Jelentősége: III. Salmanészer asszír király (Kr. e. 858-824) fekete kőből készült obeliszkje a legteljesebb újasszír felirat. Bibliai vonatkozása, hogy szerepel rajta Jéhu izraeli király ábrázolása, amint éppen adót visz és hódol az idegen uralkodónak...

Újabb ókori zsinagógát fedeztek fel Galileában

Újabb ókori zsinagógát fedeztek fel Galileában

Egy új ókori zsinagóga felfedezése - különösen Galileában - tudományos szempontból nem számít szenzációnak. A mai Izrael területén eddig kb. 160 zsinagógát tártak fel, ezek túlnyomó többsége Galileában került elő, és az 5-7. században épült. Az első századból, vagyis Jézus korából mindössze 4-5 zsinagóga került eddig elő, kizárólag Júdea területéről. (A nemrégiben talált magdalai zsinagógáról is egyre többen állítják, hogy nem az első, hanem legfeljebb a harmadik században épült.)...

Tuti menü