Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Régészet - archeológia linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Régészet - archeológia képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: regeszet.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
16. századi férfiakról suttognak a csontvázak

16. századi férfiakról suttognak a csontvázak

A csontvázak, amelyeket VIII. Henrik hadihajója, a Mary Rose roncsai között találtak, a 16. századi férfiak életéről mesélnek, a nagyszabású biomechanikai kutatást a walesi Swansea Egyetem kutatói végzik. A roncsok között 92, viszonylag ép csontvázat találtak. A korabeli dokumentumok szerint a hadihajón egy íjászcsoport szolgált, ezek földi maradványait kísérlik meg azonosítani a tudósok. Mint Alexandra Hildred, a Mary Rose Alapítvány kurátora kiemeli, a Tudorok korában törvényi előírás volt minden férfi számára az íjjal való bánásmód elsajátítása, az edzések kora gyermekkorban kezdődtek...

3 lélegzetelállító őskori lelet itthon

3 lélegzetelállító őskori lelet itthon

Szívesen összekötnéd a kirándulást egy millió éves időutazással? Keresd fel az ország legkülönlegesebb helyeit! Magyarország rendkívül gazdag régészeti szempontból, legyen szó középkori várakról, ókori sáncokról vagy épp az ősidők rejtett kincseiről. Ha szeretnél megismerkedni az emberiség gyökereivel és legrégibb emlékeivel, az országhatáron belül is megteheted. Íme, három mesés hely, mely hazánk legkülönlegesebb leleteinek ad otthont...

A bibliai régészet jelentősége

A bibliai régészet jelentősége

Az emberek a régészettől szenzációt várnak, a média általában akkor figyel fel valamire, amikor úgynevezett szenzációs leletről van szó - hangsúlyozta Grüll Tibor ókortörténész, író, a Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék, egyetemi docense, aki szombati előadásában a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a bibliai régészet jelentőségét mutatja be...

Régészet - archeológia magazin hírek
A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét
A haifai egyetem kutatói megfejtették... Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét - jelentette a The Jerusalem Post című újság honlapja. A tudósok hatvan aprócska darabból összerakták, majd megfejtették egy eddig soha nem publikált, titkosírással írt hol-tengeri tekercs szövegét, amely a kumráni közösség sajátos naptárát...
Félmillió éves kőeszközöket tártak fel Izraelben
Félmillió éves kőeszközöket tártak... Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Félmillió évvel ezelőtt készített...
Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő 11,5 ezer éves maradványai
Újraírhatják Amerika benépesedésének... Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában...
A bibliai régészet története

A bibliai régészet története

A 16-17. században növekvő érdeklődés indul meg Palesztina természetföldrajza iránt (Carsten Niebuhr és Friedrich Hasselquist), amely társult egyfajta antikvárius jellegű gyűjtőmunkával társult: az angol Richard Pococke (1738), vagy a francia François Volney (1783-85) először gyűjtenek tárgyi emlékeket (feliratok, cserepek). A 18. század végén jelennek meg a szkeptikus zarándokok, akik már nem érik be a templomok meglátogatásával, ők az igazi szent helyeket akarják megtalálni. Egyre többen tanulnak meg közülük keleti nyelveket, és kezd kialakulni a bibliai földrajz tudományága. (Edward Robinson és Eli Smith misszionárius utazásai 1838-ban a Sínai-félszigeten és Palesztinában. Ők jönnek rá elsőnek, hogy a héber helynevek az arámin keresztül átmentek az arabba.) Robinson a Szentföld feltárását az elveszett kincs megtalálásához hasonlította: Ez az első kísérlet, hogy felnyissuk a bibliai földrajz és történelem Szentföldön heverő kincsestárát: azokat a kincseket, amelyek korszakok óta felfedezetlenül hevernek, és úgy betemette őket a századok pora és piszka, hogy puszta létezésükről is megfeledkeztek- írta 1841-ben. Robinson 1838 és 1851 között több mint kétszáz, évszázadok óta elfelejtett bibliai helyet azonosított. Albrecht Alt, a neves német hebraista Robinson első útjának centenáriumán kijelentette: Robinson lábnyomai örökre eltemették nemzedékek tévedéseit.

A bibliai régészet XX. század eleji feltárásai

A bibliai régészet XX. század eleji feltárásai

A keresztények évszázadokig hittek a Szentírás ihletettségében. Teológusok vitatkoztak Krisztus természetéről, bizonyos igehelyek jelentéséről, és arról, hogy az Ó- és Újszövetségben Isten által adott parancsolatok érvényesek-e a megváltozott életfeltételek és körülmények között, de sohasem vonták kétségbe ihletettségét vagy igazságát. Ez a Biblia iránti magatartás akkor változott meg, amikor a XVIII. század második felében beköszöntött a racionalizmus. Az ember bizonyítékokat keresett mindenre, amit addig igazságnak fogadott el és nem elégítette ki többé a hit. A megismerés utáni vágy bámulatos felfedezéseket és találmányokat eredményezett. Felderítették Földünk ismeretlen részeit, a közlekedés új lehetőségeit fedezték fel, sok, korábban nem ismert természeti törvényt értettek meg. Ezzel egy időben az emberek érdeklődése a múlt felé fordult: megpróbálták rekonstruálni az ókor történelmét. Az akkori teológusok a korszellemnek megfelelően közelítettek a Bibliai történelemhez: tudni akarták, hogy apáik hite kiállja-e a tudományos eredmények és a logika próbáját. Mivel a Biblia történetei közül csak igen kevés volt alátámasztható ókori dokumentumokkal, a csak a bizonyítékoknak hívő tudósok kételkedni kezdtek a Biblia feljegyzéseinek hitelességében, valódiságában, a bennük leírt eseményeket csupán ókori legendáknak, mítoszoknak, néphitnek tekintették...

A bölcskei sziklák

A bölcskei sziklák

A környékbeliek, különösen a vízi emberek, régóta számontartották a bölcskei sziklákat: a hajósok számára veszélyt jelentő zátony, a halászoknak jó halfogó hely volt. Az időről időre fel- és eltűnő' falakat a falubeliek az elsüllyedt Káli falu templomának romjaiként emlegették. A múlt század neves régésze, 'Rómer Flóris már megemlíti, hogy alacsony vízállásnál Bölcskénél, a Duna közepén kőboltozatok és márványtagozatok láthatók. A vízből kilátszó részeket 1865-ben bontani kezdték, s az anyag egy részét elhordták. Nagy László helyi birtokos, aki tudatosan gyűjtötte a régiségeket Bölcske környékén, a dunai lelőhelyről is vitetett parkjába néhány római kőfaragványt...

A leghosszabb ókori vízvezeték

A leghosszabb ókori vízvezeték

A római Syria provincia területén német régészek megtalálták az ókor eddig ismert leghosszabb vízvezetékét. Bár a helyi arab lakosok a vezetéket a fáraó csatornájának hívták, annek semmi köze az egyiptomiakhoz. Minden bizonnyal a Krisztus utáni második században építették - a felfedező-mérnök Mathias Döring szerint római legionáriusok és rabszolgák. Én személy szerint a rómaiak három legnagyszerűbb alkotásainak, amelyek leginkább mutatják a Római Birodalom nagyszerűségét, a vízvezetékeket, a kövezett utakat és a szennyvízcsatornákat tartom, nemcsak a hasznosságuk okán, hanem a beléjük fektetett irdatlan költség miatt is - vallotta a halikarnasszoszi Dionüsziosz, a Kr. e. 1. században élt görög-római történész. És valóban, a római aquaeductusokat az ókor legjelentősebb mérnöki teljesítményeiként tarthatjuk számon. A spanyolországi Segoviában és Tarragonában, vagy éppen a dél-franciaországi Gard-folyó felett magasodó vízvezeték (Pont-du-Gard) fantasztikus méreteivel és harmonikus felépítésével ma is méltán váltja ki csodálatunkat...

A légirégészet története

A légirégészet története

Rengeteg olyan technológiát ismerünk a világon, melynek fejlesztése és alkalmazása sok szálon összefügg a katonai és polgári területekkel. A légirégészetben használt eszközökre, lehetőségekre ez teljesen igaz, sőt a módszertan gyökereit is a szoros összefonódásban kereshetjük... A camera obscurától a légi fényképezésig Hosszú volt az út, míg a doboz hátfalán feltűnő fordított képtől eljutottunk a változatos körülmények között, ráadásul gyorsan és könnyedén használható fényképezőgépig. A fejlődés két irányból közelített a használhatóság felé: egyrészt a fény leképezésének módszerét, másrészt pedig a megjelenő képnek kémiai úton való megtartását, a megfelelő hordozóanyag előállítását kellett megalkotni. Emellett már csak a repülésre volt szükség, hogy egy gyökeresen eltérő nézőpontból figyelhessük a világot...

A magyar középkor századainak régészeti emlékei Szentes határában

A magyar középkor századainak régészeti emlékei Szentes határában

Az itt következő fejezet mutatja be Szentes város határának magyar középkori történetét a honfoglalástól a török hódoltság koráig, a ránk maradt régészeti leletek segítségével. Az összefoglalás időbeni határa két, a vidék történetében alapvető fordulatot hozó esemény. A kezdőpont 895, a magyarság Kárpát-medencei honfoglalása igen fontos, máig ható változásokat hozott mind népünk, mind a most vizsgált földrajzi régió történetében. Hétszáz évvel később, a 16. század végén lezajlott, ún. tizenöt éves háború kikerülhetetlen, szomorú cezúrát jelentett Szentes és általában az Alföld késő középkori történetében...

Hirdetés
A másfél száz víz alatti lelőhelyből eddig keveset tártak fel

A másfél száz víz alatti lelőhelyből eddig keveset tártak fel

Az energiatermelés és az öntözés sok fejlődő országban csak gátak építésével valósulhat meg. Ezzel azonban a történelem kincseit veszítjük el. A fejlődő országok óriási kincsek birtokában vannak. De ne olaj vagy ásványkincs-lelőhelyekre gondoljunk, hanem a történelemre. Az ókori kultúrák bizonyítékai olyan országokban fekszenek, ahol a kormányok legnagyobb gondja nem a történelmi értékek mentése, hanem a mindennapi élet feltételeinek megteremtése. Emellett jelentős probléma a felmelegedés miatt a tengerszint emelkedése...

A puránikus idő és a régészeti leletek

A puránikus idő és a régészeti leletek

A modern régészet, és általában a modern antropológia időkoncepciója Európa zsidó-keresztény kultúrájának általános kozmológiai és történelmi időkoncepciójához hasonló. A korai görögök, valamint az indiaiak és más ázsiai népek ciklikus kozmológiai-történelmi időkoncepciójától eltérően a zsidó-keresztény kozmológiai-történelmi időkoncepció lineáris és progresszív. A modern régészet is osztja a zsidó-keresztény teológiának azt a gondolatát, hogy az emberi lények a többi fő faj után jelentek meg. A szerző a vaisava hindu világnézet követőjének tekinti magát, s ebből a perspektívából ajánlja fel az emberi eredettel és őstörténettel kapcsolatos modern általánosítások radikális kritikáját...

A régészet rejtélyei: ókori számítógép

A régészet rejtélyei: ókori számítógép

Amennyire történelmi ismereteink tudni engedik, az ókorbannem használt az emberiség semmiféle komoly segédeszközt bonyolultabbszámítások elvégzéséhez. Az abakusz tökéletesen megfelelt a hétköznapiélet által támasztott kihívások legyőzésére, sőt különböző típusai amagasabb matematikai műveletek elvégzésére is beváltak. Működniük iskellett, mivel nem volt más eszköz; legalábbis ezt hittük az első, 2100 éves, asztronómiai számítógép felfedezéséig...

A régészet szerepe a finnugor őstörténet kutatásában

A régészet szerepe a finnugor őstörténet kutatásában

A magyar nyelv finnugor eredetét a tudományos követelményeknek megfelelően Sajnovics János és Gyarmathi Sámuel bizonyította be a 18. század második felében. Azóta számtalan áltudományos elmélet (sumer-magyar, etruszk-magyar rokonság stb.) vonta kétségbe anyanyelvünk finnugor rokonságát, ám a tudományos kutatás módszereitől távol álló érveléseikkel gyakorlatilag saját magukat helyezték a tudományon kívülre. Tehát ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk, akkor érdemes a finnugor őstörténet kutatásához fordulnunk...

A régészeti kutatások új virágzó ága: A légi régészet

A régészeti kutatások új virágzó ága: A légi régészet

A régi leletek egyik megtalálásának speciális módja a légi fotózás. Évszázadokkal ezelőtt betemetett, növénytakaróval fedett várak, települések, vagy akár kiszáradt folyók nyomára lelhetünk vele. Az őseink letelepedésének nyomai szinte mindenhol megfigyelhetőek a Kárpát-medencében. Az elmúlt évezredek során a települések szinte mindenhol megtalálhatók voltak, bátran kimondható, hogy bárhol is legyünk az országban, 1 km távolságon belül biztosan van régészeti lelőhely. Ezeknek a nyomai nagyon sokáig fennmaradnak, még akkor is, ha ott valami változás történt...

Agyaras őshüllő maradványait fedezték fel

Agyaras őshüllő maradványait fedezték fel

Agyaras őshüllő, dicynodonta fosszíliáit fedezték fel Ausztráliában a Tasmán-félszigeten. A kétszázötvenmillió éves lelet azt bizonyítja, hogy ezek az ősállatok az ötödik kontinensen maradtak fenn legtovább. A tehén méretű növényevő őshüllőnek két agyara és egy szarvavolt - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon. Agyarai voltak, így azt hihetnénk, hogy ragadozók voltak, azonban növényevőkről van szó' - magyarázta Andrew Rozefelds, a Queenslandi Múzeum paleontológusa, aki rámutatott, hogy a dicynodonták minden kontinensen előfordultak, kivéve az Antarktiszt. Ausztráliában 30 évvel ezelőtt mindössze egy esetben kerültek elő fosszíliáik, az állat testméretéből kiindulva meglepő, hogy nem gyakoribbak a maradványaik...

Agyaras őshüllő maradványait fedezték fel Ausztráliában

Agyaras őshüllő maradványait fedezték fel Ausztráliában

Agyaras őshüllő, dicynodonta fosszíliáit fedezték fel Ausztráliában a Tasmán-félszigeten, a kétszázötvenmillió éves lelet azt bizonyítja, hogy ezek a prehistorikus állatok az ötödik kontinensen maradtak fenn legtovább. A leletről a Journal of Vertebrate Palaeontology őslénytani folyóiratban jelent meg tanulmány. A tehén méretű növényevő őshüllő két agyarral és szarvval ékesített csőrrel rendelkezett - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon...

Az új felfedezések a Bibliát igazolják

Az új felfedezések a Bibliát igazolják

Krisztus azt mondta a második eljövetelét megelőző eseményekre vonatkozó nagy beszédében: 'Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak' (Mt. 24:35). Ezek a szavak kiállták az évszázadok próbáját. A Bibliakritika fénykorában a századforduló körül a legtöbb tudós élvezettel javítgatta a Biblia szövegét, amit alapjában véve megbízhatatlannak tartott. A Septuaginta [az Ószövetség legrégibb görög fordítása] és más ókori fordítások segítségével, valamint egy kis leleményesség és ügyesség felhasználásával a Biblia szövegét úgy átdolgozták, hogy az eredeti sok esetben felismerhetetlenné vált. Minden teológus fő feladatának tekintette, hogy azonosítsa az Ószövetség könyveinek forrásait és szerzőit. Köztudott, hogy a Bibliakritika nem Mózest tekinti Mózes öt könyve szerzőjének. Tulajdonképpen az az uralkodó nézet, hogy az Ószövetség könyveinek többségét közvetlenül a babiloni fogság előtt, alatt, illetve után írták. A Bibliakritika aranykorában kiadtak olyan Bibliákat, melyekben az egyes Bibliai könyvek különböző szerzőknek tulajdonított szakaszait különböző színekkel jelölték a nyomtatásban. Ilyen ún. 'szivárványos' Bibliák a XIX. század folyamán, valamint a XX. század elején voltak divatban...

Tuti menü