Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Középkori régészet képes leírás - Régészet - archeológia.tlap.hu
részletek »

Középkori régészet - Régészet - archeológia.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: regeszet.tlap.hu » Középkori régészet
Keresés
Találatok száma - 8 db
16. századi férfiakról suttognak a csontvázak

16. századi férfiakról suttognak a csontvázak

A csontvázak, amelyeket VIII. Henrik hadihajója, a Mary Rose roncsai között találtak, a 16. századi férfiak életéről mesélnek, a nagyszabású biomechanikai kutatást a walesi Swansea Egyetem kutatói végzik. A roncsok között 92, viszonylag ép csontvázat találtak. A korabeli dokumentumok szerint a hadihajón egy íjászcsoport szolgált, ezek földi maradványait kísérlik meg azonosítani a tudósok. Mint Alexandra Hildred, a Mary Rose Alapítvány kurátora kiemeli, a Tudorok korában törvényi előírás volt minden férfi számára az íjjal való bánásmód elsajátítása, az edzések kora gyermekkorban kezdődtek...

A magyar középkor századainak régészeti emlékei Szentes határában

A magyar középkor századainak régészeti emlékei Szentes határában

Az itt következő fejezet mutatja be Szentes város határának magyar középkori történetét a honfoglalástól a török hódoltság koráig, a ránk maradt régészeti leletek segítségével. Az összefoglalás időbeni határa két, a vidék történetében alapvető fordulatot hozó esemény. A kezdőpont 895, a magyarság Kárpát-medencei honfoglalása igen fontos, máig ható változásokat hozott mind népünk, mind a most vizsgált földrajzi régió történetében. Hétszáz évvel később, a 16. század végén lezajlott, ún. tizenöt éves háború kikerülhetetlen, szomorú cezúrát jelentett Szentes és általában az Alföld késő középkori történetében...

Elpusztult középkori falvak Udvarhelyszéken

Elpusztult középkori falvak Udvarhelyszéken

A települések a civilizáció legfontosabb ismérvei, és akárcsak létrejöttük, megszűnésük is számos tényező függvénye. A falvak, városok és más településformák egy adott helyen való létrejöttét földrajzi, gazdasági, politikai és társadalmi tényezők egyaránt meghatározták, és amennyiben elpusztultak, azt a fenti tényezőkön kívül járványok, háborúk és természeti katasztrófák is előidézhették. A kultúrák, birodalmak letűnése a történelemben számtalan példával illusztrálható. A mai ember számára első hallásra furcsának tűnhet az, hogy faluja, városa határában, esetleg alatta valamikor egy másik település létezett. Székelyföldi viszonylatban is így van ez, még akkor is, ha pusztán saját történelmünket nézzük, bár összehasonlítva a középkori Magyar Királyság más területeivel (pl. Alföld), a székelyföldi településpusztásodás nem mondható számottevőnek...

Régészet - archeológia magazin hírek
A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét
A haifai egyetem kutatói megfejtették... Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét - jelentette a The Jerusalem Post című újság honlapja. A tudósok hatvan aprócska darabból összerakták, majd megfejtették egy eddig soha nem publikált, titkosírással írt hol-tengeri tekercs szövegét, amely a kumráni közösség sajátos naptárát...
Félmillió éves kőeszközöket tártak fel Izraelben
Félmillió éves kőeszközöket tártak... Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Félmillió évvel ezelőtt készített...
Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő 11,5 ezer éves maradványai
Újraírhatják Amerika benépesedésének... Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában...
Középkori freskót találtak a zajtai templomban

Középkori freskót találtak a zajtai templomban

Egyedinek számító középkori épületrészeket és freskót találtak a régészek a felújítás alatt lévő zajtai római katolikus templomban. Marosi István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település egyházközségének esperese április 12-én az MTI-nek elmondta: a barokk stílusúvá átépített templom valamikori épületrészeinek befalazott ablakait és kapuját tárták fel a szakemberek, de rábukkantak 12 fali ülőfülkére, valamint egy öt négyzetméteres freskóra is. A régészek szerint a freskó 600 éve kerülhetett a templom falára, és a kép Szent Pétert ábrázolhatja, könyvvel a kezében. A régi zajtai templomrész fali ülőfülkéinek létére egyelőre nem találtak semmilyen egyháztörténeti magyarázatot. A fülkék kialakítása ugyanis egykor a szerzetesi templomokra volt jellemző, a zajtai pedig - a jelenlegi ismeretek szerint - települési imaházként működött...

Középkori meglékelt koponyákat tártak fel Spanyolországban

Középkori meglékelt koponyákat tártak fel Spanyolországban

Két középkori trepanált (meglékelt) koponyát tártak fel Spanyolországban, Soria-tartományban, a leletről a Journal of Anthropological Sciences című folyóiratban jelent meg tanulmány. A trepanáció Európa szerte elterjedt volt a bronzkorban, a legtöbb meglékelt koponyára a Földközi-tenger térségében és az Ibériai-félszigeten bukkantak. Az eljárást alkalmazták harci sérülések, daganatok, epilepszia, fejfájások gyógyítására, de előfordulhatott, hogy a műtét a rossz szellemek kiűzését szolgálta, vagy egyfajta beavatási szertartás lehetett. Ugyanakkor kevés bizonyíték van arra nézve, hogy a későbbi korokban, például a középkorban alkalmazták volna az eljárást...

Középkori tyúktojást tártak fel cseh régészek

Középkori tyúktojást tártak fel cseh régészek

Épségben vészelte át az elmúlt évszázadokat az a középkori tyúktojás, amely egy 9. századi temetkezésből került elő Hradiste, a Nagymorva Fejedelemség idejéből származó település feltárásakor. A régészek figyelmét csupán négy évvel ezelőtt vonta magára Hradiste, amikor kiderült, hogy ez a Nagymorva Fejedelemség idejéből származó legnagyobb temetkezési helyek egyike. A szakemberek szerint 1500 sír lehet itt, közülük eddig 350-et tártak fel. A sírokból kora középkori ékszerek és fegyverek kerültek elő. Mint Bohuslav Klima régész kiemelte, Hradiste fontos központ lehetett, a település által a régióban betöltött szerep megismerése további kutatásokat igényel. E megismerést segítik elő a feltárás során előkerülő értékes leletek...

Nyíregyháza a középkorban - Két megközelítés

Nyíregyháza a középkorban - Két megközelítés

A középkori Nyíregyháza határa nem azonos a maival. Pontos rajzát az az 1471. évi határjárás adja, amelyet az oklevél teljes latin szövegével és részbeni magyar fordításával az 1987-ben megjelent városmonográfiában adtunk közre. Eszerint az akkor már mezővárosnak is titulált település északon Királytelekkel, Keresztúttal (Kótajjal), keleten Pazonnyal, Orossal, Nagykálióval, nyugaton Simával, Bűddel és Lökkel volt határos. Azaz a mai Nyírestelek, Borbánya még nem volt a településünk része, Rozstelek a Bátoriak és a Kállaiak között vita tárgyát képezte, egyedül Mandtelke (a mai Manda őse) volt az elismert határon belül. Ez a kép öröklődik át 1753-ra, a helység betelepítésének az évére is, amely eléggé furán néz ki: a kb. 36 000 magyar holdnyi határ keleti végének közepén helyezkedik el Nyíregyháza, míg tőle É-ra, DNy-ra és Ny-ra irdatlan nagyságú területek vannak, látszólag népesség nélkül. A mezőváros és határának ez a torz képe magyarázatra szorul, s ma már meg is tudjuk mondani, miért e fura alakzat?

Régészeti feltárást végeznek a Jézus-kápolnában

Régészeti feltárást végeznek a Jézus-kápolnában

Árpád-kori vagy késő-középkori Székelyudvarhely legrégebbi temploma? Április végéig kiderülhet. Hétfőn kezdték el és valószínűleg április végéig elvégzik a Jézus-kápolna régészeti feltárását a Haáz Rezső Múzeum régészei: Sófalvi András és Nyárádi Zsolt évek óta együtt dolgozó kettőse ezúttal Zólya Leventével és Király Józseffel egészült ki. Jelenleg két kutatóárok van kiásva: egy a templomon kívül, egy pedig belül - utóbbiban guggol az ásatást vezető Sófalvi, aki holnapunknak elmondta, hogy az egyház újíttatja fel a kápolnát, s ezért kérték fel csapatukat az építmény régészeti kutatására...

Tuti menü