Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Újraindult a kutatás a vizigótok egykori királyának évszázadok óta keresett itáliai temetkezési helye után, amely a legenda szerint megőrizte az ókori Róma - Régészet - archeológia magazin
részletek »

Alarik vizigót király sírja és kincsei után kutatnak Dél-Olaszországban

Régészet tuti magazin, ahol a különböző történelmi korok régészeti leleteiről, és eredményeiről, továbbá a régészeti kutatásokkal kapcsolatban olvashattok cikkeket.
Régészet - archeológia magazin
Itt vagy: Régészet - archeológia magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Alarik vizigót király sírja és kincsei után kutatnak Dél-Olaszországban
Alarik vizigót király sírja és kincsei után kutatnak Dél-Olaszországban
Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Újraindult a kutatás a vizigótok egykori királyának évszázadok óta keresett itáliai temetkezési helye után, amely a legenda szerint megőrizte az ókori Róma kincseit.
Mario Occhialuto, a calabriai Cosenza polgármestere és az azonos nevű megye elnöke bejelentette, hogy finanszírozást találtak Alarik sírja keresésére. Hozzátette, meggyőződése, hogy a vizigótok királyát a Cosenza közelében levő Busento folyó medrében temették el. A folyó átkutatása egyelőre nem kezdődött el.

Az ókori történetírók beszámolói szerint Alarik 410 augusztusában három napon át fosztogatta barbár csapataival Róma városát. A vizigótok kifosztották a templomokat és a római császárok sírjait is: a feljegyzések szerint több tucat lovaskocsinyi aranyat, ezüstöt és más kincseket raboltak el, köztük azt a héber hétágú gyertyatartót (menóra), amelyet még Titus császár vitt el Rómába a jeruzsálemi templom 70-ben történt kifosztásakor. Későbbi számítások szerint 25 tonna aranyról és ennél is több ezüstről lehetett szó.
Hirdetés

A vizigótok támadása Róma és a Nyugat-római Birodalom hanyatlásához vezetett. Alarik az itáliai fővárosból déli irányba vezette csapatait, és Cosenza városánál hirtelen halállal, negyvenéves korában elhunyt. A legenda szerint a városhoz közeli Busento folyó medrében temették el lovaival és az általa Rómában szerzett kincsekkel: ehhez a folyó vizét elterelték, a sírhelyet pedig rabszolgák ásták, akiket ezután a helyszínen legyilkoltak, hogy ne árulják el Alarik nyughelyét. Temetése Attila hun királyét idézi, akit a hagyomány szerint 453-ban hasonlóképpen temettek el a Tisza medrében.

Alarik kincsekkel teli sírja után régóta kutatnak, mindeddig eredménytelenül. Cosenza egyik korábbi polgármestere 1747-ben költséges ásatásokat indított ezer emberrel. Amatőr régészek 2001-ben a Busento közelében két barlangot fedeztek fel vizigót oltárral.

Más történeti források szerint azonban a vizigótok által Rómában szerzett kincseket nem temették el Alarikkal. Az aranyat és ezüstöt Alarik sógora és utóda, Ataulf tartotta meg, és ezt adta nászajándékként feleségének, a Rómából elhurcolt Galla Placidia császárnőnek, aki túszból a vizigótok királynője lett. Galla Placidiát később a mozaikjairól híres Ravennában temették el.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Dél-Olaszország, temetkezési hely, ókor, Róma, sír
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2015-10-18 15:01:55
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü