Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Régészek képes leírás - Régészet - archeológia.tlap.hu
részletek »

Régészek - Régészet - archeológia.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: regeszet.tlap.hu » Régészek
Keresés
Találatok száma - 4 db
László Attila

László Attila

László Attila, álneve Sepsi Attila. (Sepsiszentgyörgy, 1940. december 27. - ) régész, a történettudomány doktora. László Zoltán fia, László Ferenc (1873-1925) unokája. Felesége Zathureczky Zsófia biológus. A nagyváradi Klasszikus Magyar Vegyes Líceumban érettségizett (1957), a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelemtanári diplomát (1962). Pályáját itt kezdte az egyetemen, majd 1971-től előadótanár a iaşi-i Al. I. Cuza Egyetem történeti tanszékén. A történettudomány doktora (1986), a kar tanácsának tudományos titkára (1990). A Babeş-Bolyai Egyetem történelem-filozófia karán az 1990-91-es tanévtől a korábban két főre lefogyatkozott magyar csoportnak egyetemes ókori történelmet s az egész I. évfolyamnak általános őstörténetet adott elő...

Szabó Miklós

Szabó Miklós

Szabó Miklós (Szombathely, 1940. július 3.) Széchenyi-díjas magyar régész, ókorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az ókori (elsősorban görög, kelta és etruszk) régészet neves kutatója. 1991 és 1993 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese, majd 1999-ig rektora. 1958-ban érettségizett a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar régészet-latin szakára, ahol 1963-ban szerzett tanári diplomát. 1965-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Diplomájának megszerzése után a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának munkatársa lett, majd három évvel később a Szépművészeti Múzeum antik osztályának muzeológusa, később tudományos titkára lett. 1985-ben a múzeum főigazgató-helyettesévé nevezték ki...

Szekeres László

Szekeres László

Szekeres László (Szabadka, 1931. szeptember 12. - Zimony, 1997. december 27.) vajdasági régész, főmuzeológus, a Szerb Régész Egyesület első alelnöke. Vajdaság, azon belül Szabadka helytörténeti kutatója, a VMDK egyik alapítója. Szülővárosában végezte az általános iskolát és a gimnáziumot, majd a szabadkai Városi Múzeum első igazgatója Schulmann Imre tette lehetővé, hogy a szlovén fővárosban tanulhasson tovább. Egyetemi oklevelét Srećko Brodar professzor tanítványaként a ljubljanai Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszékén szerezte 1958-ban. Visszatérve szülővárosába néhány évig tiszteletdíjasként dolgozott a múzeumban. 1960-ban választották meg a szabadkai Városi Múzeum vezetőjének. Folytatta elődjeinek munkáját a helytörténeti múzeumban. A régészeten kívül a néprajz, a természettudomány, a kultúrtörténet, a numizmatika és a művészettörténet is érdekelte, mindezek múltja, jelene és jövője. Egyik alapítója és szervezője a Palicson indult szabadkai Képzőművészeti Találkozónak...

Régészet - archeológia magazin hírek
A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét
A haifai egyetem kutatói megfejtették... Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét - jelentette a The Jerusalem Post című újság honlapja. A tudósok hatvan aprócska darabból összerakták, majd megfejtették egy eddig soha nem publikált, titkosírással írt hol-tengeri tekercs szövegét, amely a kumráni közösség sajátos naptárát...
Félmillió éves kőeszközöket tártak fel Izraelben
Félmillió éves kőeszközöket tártak... Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Félmillió évvel ezelőtt készített...
Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő 11,5 ezer éves maradványai
Újraírhatják Amerika benépesedésének... Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában...
Téglás Gábor

Téglás Gábor

Téglás Gábor (Brassó, 1848. március 30. - Budapest, 1916. február 4.) középiskolai igazgató, régész, a MTA levelező tagja (1888). Az erdélyi turisztika egyik úttörője. Téglás Gábor iparos és Csergeő Anna fia. Középiskoláit Nagyenyeden végezte, különösen Herepei Károly tanárára emlékezett vissza szeretettel, aki a természet- és történelemtudományok rejtelmeibe vezette be. 1871-ben tanári oklevelet szerzett a pesti egyetemen. 1871-1904 között a dévai állami főreáliskola tanára, 1883-1904 között igazgatója. Egyúttal a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat dévai múzeumának igazgatója. 1904-es nyugdíjazása után Budapesten élt...

Tuti menü